Ideális vállalkozás: Productivity & Time Management Pt.1

Rengeteg feladatunk van. Egy napra akár két meetinget, 8 feladatot és még egy esti találkozót a családdal, barátnővel vagy a barátokkal is beidőzítünk. Ebben az esetben leblokkolhat az ember. A legnagyobb erőfeszítések árán tudjuk csak megemberelni magunkat, hogy belekezdjünk a munkába. Én pontosan ezért vágtam bele a productivity és a time management rejtelmeibe. Feltettem a kérdést, hogy mi ennek az oka?

Amire jutottam egy rövid mondatban: A számtalan, nagy feladat, az értéktelennek hitt taskok és a szünet nélküli folyamatos munka kiöli belőlünk a kreativitást és előbb vagy útóbb leblokkolunk. Nem vagyunk felkészülve arra, hogy ezt a munkát is elvégezzük. Persze ezt a legelején ki tudja? Csak azt látjuk, hogy mindent el kell végeznünk, mert így jutunk egyről a kettőre, és én is azt tanultam, hogy amit ma megtehetsz ne halaszd holnapra. De biztosan így kell lennie?

Mikor érezzük azt, hogy a mai nap elvégeztünk minden feladatot amit szerettünk volna? Mikor van az az elégedettség, hogy na ma egy jó napot zártam?

Az elején úgy gondoltam, hogy külön írom meg a productivity és a time management pontjait, de kéz a kézben járnak, és sok esetben átfedés van. Így két részben elérhető a cikk. De ne is ragozzuk tovább.

Céljaink

Számos kurzus, könyv, cikk, Ted talk, videó és néhány éves tapasztalat után kezdem egyre jobban megérteni, hogy mik a fontos alap pontok, a célok.

Sokan kétes szemmel néznek Jordan B. Peterson-ra, azonban mégis néhány gondolatot, úgy tudott átadni, amelyet mások számomra nem tudtak.

Kétségtelen, hogy ha jobban szeretnénk megérteni mi mozgat meg minket, kissé bele kell másznunk a pszichológiába és pont kellő mértékben ezt Peterson meg is teszi.

A célok elengedhetetlenek, ha egy vállalkozásról beszélünk, vagy ha a saját életünkről. A marketing, üzleti, fejlesztési stb. osztályoknak semmi értelme nem lenne a célok nélkül. Jogosan mondja el a videóban, hogy honnan tudnánk azt, hogy éppen hol tartunk vagy éppen milyen hibát véttetünk.

Már-már túlzásba szoktunk esni a tervezéssel, ami egyben magában hordozza a halogatást is, ezért sem kell több tíz oldalas dokumentumokat készíteni.

Warren Buffet módszerét már sokszor felkapták és szerencsére engem is megtalált, a pilótás történet, az 5/25 stratégia.

Mégpedig Warren Buffet felszállás előtt odamegy a pilótájához és viccesen mondja, hogy “az a tény, hogy még mindig nekem dolgozol, azt jelenti, hogy nem végzem jól a dolgomat. Már rég a céljaidat és az álmaidat kéne keresned.” Ezek után mutatja meg a pilótának a stratégiát.

  1. Írj fel 25 számodra fontos célt
  2. Válaszd ki a legfontosabb 5-öt
  3. Csak erre az 5 célra konctentrálhatsz, a többire nemet kell mondanod.

Számomra elég erősnek hangzott elsőre ez a gondolat, mivel megütött, hogy de akkor mi lesz a többivel? Azokat soha nem fogom tudni elérni? Az igazság az, hogy előbb útobb rájön az ember, hogy azt az 5-öt sem fogja tudni elérni, ameddig 25 célra koncentrál. Megrendítő, de igaz.

Hasonló módon határozhatjuk meg a legfontosabb feladatainkat is, ha egyszerűen hozzá rendelünk egy összeget. Te mennyit fizetnél az adott feladat elvégzéséért? Ebben az esetben is az első 3 – 5 feladat a legfontosabb, a többit akár ki is szervezhetjük.

A célok elengedhetetlenek

Mikor érezzük fontosnak a feladatot?

Úgy gondolom, sokan nem is veszik észre, de a legdrágább eszközüket adják el, mégpedig az idejüket. Persze mondhatnánk, hogy ez a jelenlegi rendszer adottsága, de a célok és rendszerek lényegében ezt hivatottak megspórolni nekünk.

A legtöbben órabérben dolgoznak, amellyel mondhatni a kezdetekben nincs is semmi baj, hiszen bele kell rázódni az adott feladatba, tevékenységbe. Viszont a probléma az, hogy a teljesítmény alapjáni fizetés sokkal inkább lehetne az ember barátja, mint az idő alapján.

Sokkal több motivációt érzünk ebben az esetben, ha tudjuk, hogy a munkák eredményessége a fizetésünkön meglátszik. De folytathatjuk tovább a motiváció gondolatát.

Charkes Duhigg: Smarter Faster Better c. és Renée Mauborgne W. Chan Kim: Kék Óceán: Váltás c. könyvében is hasonlóan fogalmazódnak meg a gondolatok akörül, hogy mikor érezünk motivációt egy feladatnál. A gondolat nem egetrengető, de mégis mindent megváltoztat.

Ha az ember úgy érzi, hogy az adott feladat, terv vagy gondolat a sajátja, sokkal inkább érzi úgy, hogy gondosan, odafigyelve és maximálisan kell elvégeznie azt. Nem hiába szokták mondani, hogy a vállalkozás olyan mintha egy gyermekünk lenne.

A végeláthatatlan halogatás

Várunk az utolsó pillanatra, mikor már tényleg nem mondhatjuk azt, hogy majd holnap csinálom meg. Legyen szó egy prezentációról, feladatról vagy egy beadandóról.

Egy érdekes Ted talk videóban mutatja be Tim Urban a halogatás rejtelmeit, amivel szerintem mindenki tud azonosulni valamilyen szinten.

De vajon ilyen egyszerű a történet? Folyamatosan kerüljük a “nehéz feladatokat” és követjük a majd lesz valahogy attitűdöt?

Gondolat ébresztő volt a Better Than Yesterday csatornáján szereplő “How To Get Motivated Whenever You Want videó is. Aminek a segítségével más szemmel kezdtem el nézni a halogatásra.

A legfontosabb, ami a videó alapján kiderül, hogy az inspiráció-motiváció-cselekvés hármas nem egymást követik, hanem egy kört alkotnak. Tehát ez alapján akárhol elkezdhetjük a folyamatot, azt követni fogja a másik kettő. Azaz, kezdjünk egyből egy folyamattal.

Ezt a gondolatot folytatva, konkrétan Mel Robbins is ugyanerre a gondolatra építi karrierjét. Az 5 másodperces szabály c. könyvében is ez a meghatározó formula.

Mindegy, hogy éppen úgy érezzük, nincs kedvünk semmihez, a legfontosabb, hogy elkezdjünk valamilyen feladatot elvégezni és 5 percen belül, egyből elmúlik a “semmihez sem nincs kedvem” érzés.

Teljesen leblokkoltam

Nem esik messze a halogatás fogalmától a leblokkolás sem, hiszen mindkettő esetben úgy érezzük, hogy nem tudjuk megcsinálni a feladatot.

Az egész gondolat lezárása képpen, ha nem talán az idáig egyik legjobb olvasott könyv egy pontját idézném, mégpedig Steven Pressfield: The War of Art c. könyvéből:

“Van egy titok amelyet az igazi írók tudnak és a kezdők nem, mégpedig: Nem az írás része a nehéz. Ami a nehéz leülni és írni.

A könyben, “Resistance”-ként (Ellenállás) emlegeti, mint egy erőről beszél, amely folyamatosan azon van, hogy ellenünk tegyen. Ahogy már fent több pontban is olvasható, csak egy dolog tudja megtörni bennünk ezt az ellenállást.

Szóval mire vársz?

Kezdj neki azonnal

Hogyan biztosítsuk be magunkat?

Talán az egyik legnagyobb veszélye ezeknek a módszereknek, ha nem folyamatosan használjuk őket. Számomra ez azt jelentette, hogy a fent leírtak segítségével általában egy 3-4 napos boostot kaptam.

Megannyi feladat kipipálva és még energiám is volt a nap végén elmenni edzeni, viszont ezt követően ismét vissza a régi kerékvágásba. Miként tudunk tenni ellene?

Az egyik legkézenfekvőbb megoldás, ha egyszerűen megtervezzük a másnapunkat este, legalább 2-3 feladat beidőzítésével.

A Learning How to Learn Coursera kurzussal egy kicsit más vizekre evezünk, azonban egy gondolat innen indult el számomra, mégpedig, hogy a határidők segítségével sokkal többet és gyorsabban dolgozunk.

Mivel tudjuk, hogy egy adott időpontban biztosan lerakjuk a billentyűzetet, így késztetve vagyunk arra, hogy a felírt feladatokat el is végezzük. Már most sok esetben, ha mi magunk szabjuk meg a határidőnket valószínűleg nem lesz olyan hatásos, mintha egy főnök adta volna. Ezért, próbáljuk egy találkozó, fodrász, stb. idejére meghatározni a munka végét.

Ezzel itt lenne Pt.1 vége. A következő cikkben:

Na de hól húzodik a határ? Hol mondhatjuk azt, hogy teljességében kihasználjuk a rendelkezésre álló időt? Hogyan dolgozzunk? Hogyan tudjuk még jobban bebiztosítani magunkat?

Források:

Leave a Reply

Physical Address

304 North Cardinal St.
Dorchester Center, MA 02124